A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Budapest - • Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések akár 50-70%-al is csökkenthetők
• A kórházi fertőzések átlagosan 4 nappal hosszabbítják meg a kezelést
• Hazánkban évente 90 ezer ilyen eset fordul elő
• A fertőzések megelőzésében a kézhigiéne az egyik legfontosabb elem

Semmelweis Ignác már a XIX. század közepén felfedezte, hogy mennyire fontos a gyógyító munkában a kézmosás. Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra, s ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Azóta orvostudományi alapvetés a gyógyító munkában a kézfertőtlenítés. Magyarországon évente körülbelül 90.000 úgynevezett „nosocomiális”, vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő. Nemzetközi adatok szerint az ilyen jellegű esetek átlagosan 4 nappal hosszabbítják meg a kórházi kezelést, míg hazánkban évente összesen 360.000 többlet ápolási napot okoznak. Van azonban megoldás!

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések akár 50-70%-a megelőzhető. Az úgynevezett „infekciókontroll”, vagyis például a fertőtlenítés, a sterilizálás, a védőeszközök használata és természetesen az olyan egyszerű módszerek, mint a kézmosás, segíthetnek ebben. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége közvetlen érintkezéssel terjed, azaz a beteget ellátó személyzet kezéről kerülhet át a kórokozó egyik betegről a másikra. Ezért az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésében a kézhigiéne az egyik legfontosabb elem.

A kézhigiéne fontosságára hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik kiemelt programja is: Ments Életeket: Moss Kezet. Ehhez kapcsolódva indul el hazánkban – az Országos Tisztifőorvosi hivatal kezdeményezéséből és támogatásával – a „Nemzeti kézhigiénés kampány”. A cél, hogy egyre kisebb kockázatot jelentsenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, egyre kevesebb beteg fertőződjön meg és az ebből következő halálesetek számát a lehető legalacsonyabbra szorítsák, a kézhigiénés gyakorlat javítása illetve fejlesztése révén. Ennek érdekében az Országos Epidemiológiai Központ egy módszertani levelet adott ki, amely a WHO kézhigiénés irányelvén alapul, illetve az ANTSZ honlapján (www.antsz.hu) elérhető a WHO kézhigiéne oktató diasor a WHO kézhigiénés irányelvelvéről és a kézhigiéne fejlesztési stratégiája és eszközei.

A kézhigiénés gyakorlat fejlesztési stratégiájának legfontosabb elemei:
• A beteg közvetlen környezetében álljon rendelkezésre alkoholos kézfertőtlenítő szer
• Egészségügyi dolgozók rendszeres képzése
• Állandó ellenőrzés
• Figyelemfelkeltő kampányok, emléketető poszterek
• A betegbiztonságot szem előtt tartó intézményi környezet

A helyes kézhigiénés gyakorlat elsődleges, bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módszer az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésében. Erre hívja fel a figyelmet a „Nemzeti kézhigiénés kampány” is.

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH vezetője az országos tiszti főorvos.
Az országos intézeteknek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladataik vannak. A népegészségügyi feladatok ellátására fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint kistérségi, fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei szakmai irányítója.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei feladatai: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugár [...]