A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Budapest - Magyarországon évente 30 gyermek hal meg bántalmazás miatt, illetve azért, mert szüleik elhanyagolják őket, nem foglalkoznak velük. A gyermekjóléti szolgálatok a gyermekkorú népesség körülbelül tíz százalékát tartják nyilván veszélyeztetettként! Szakemberek szerint ott, ahol nagy a szegénység, különböző gyermekbalesetek is könnyebben fordulnak elő. Ezek hátterében is gyakran feltételezhető az elhanyagolás.

A gyermekjóléti szolgálatok adatai szerint 2010-ben fizikai bántalmazástól szenvedett 2.391, érzelmi bántalmazástól 4.571, szexuális bántalmazástól 240 gyermek. Fizikai elhanyagolás miatt 13.661, érzelmi elhanyagolás miatt pedig 10.339 gyermeket gondoztak.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) hosszú évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás és az elhanyagolás témakörével. A célcsoportot a területen dolgozó egészségügyi szakemberek, a szociális szféra munkatársai, valamint a pedagógusok jelentik. Szorosan együttműködnek egyéb társszakmákkal, a rendőrséggel, illetve a gyermek- és családvédelmi szolgálatokkal. Az Intézet munkatársai módszertani levelet dolgoztak ki, oktató DVD-ket készítettek és számos konferenciát szerveztek. 2010-ben kiemelt program volt a „Sose rázd a kisbabádat” névre hallgató kampány. A megrázás ugyanis a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma, mely akár agyvérzéshez, gerincsérüléshez vezethet.

Az intézet új kezdeményezése egy honlap elindítása a „www.gyermekbantalmazas.hu” címen, a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program keretében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai és pénzügyi támogatásával, számos társszakma képviselőinek együttműködésével. Állami és civil szervezetek számos országban működtetnek gyermekbántalmazással foglalkozó honlapokat, ezek túlnyomó többsége angol nyelvű. Magyar nyelvű internetes oldal e témában egészen mostanáig nem működött, pedig mind a szakma, mind a lakosság régóta igényelte. A most útjára indított honlap a laikusok és a szakemberek számára is sok hasznos információt kínál, külön cél- és korcsoportokra bontva. Számos közösségi oldal (Facebook, Twitter, YouTube stb.) szolgáltatását igénybe véve törekszik arra, hogy egyszerűen, könnyen elérje a fiatal korosztályt is. A szakemberek számára ezen csatornák segítségével újabb lehetőséget nyit a kapcsolatfelvételre, a közös gondolkodásra. Egyes kiemelt területek önálló aloldalt kaptak. Ilyen a baleset-megelőzés, a gyermekjogok, illetve külön oldal a „Sose rázd a kisbabádat” című, mely kapcsolódik az azonos nevű oktató programhoz.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársai, illetve a honlap készítői számítanak a média képviselőire is, arra kérve őket, hogy saját eszközeikkel segítsék a gyermekbántalmazás elleni küzdelmet.

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás súlyos társadalmi probléma, melynek hatékony kezelését nemzetközi kötelezettségeink és a hazai jogszabályok is megkövetelik. Az ENSZ a Gyermekek jogairól szóló Egyezményben külön cikkben foglalkozik e kérdéssel. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az idén önálló irányelvet fogalmazott meg a tagállamok számára. A magyar Gyermekvédelmi Törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény) a világon tizennegyedikként mondta ki a testi fenyítés teljes tilalmát. Eszerint „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”

Az egészségügyi szolgáltatókat a törvény arra kötelezi, hogy értesítsék a gyermekjóléti szolgálatot, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, elhanyagolás következménye, illetve ha a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményről szerez tudomást. A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást, de legalábbis foglalkozás körében elkövetett gondatlanságot jelent. Azonban hiába adottak a törvényi keretek, azok végrehajtása akadozik.

Fogalmak:
A gyermek veszélyeztetése: a gyermek alapvető fizikai és/vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása és/vagy a gyermek bántalmazása.
Elhanyagolás: minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Fajtái: fizikai, érzelmi, oktatási-nevelési elhanyagolás.
Bántalmazás: ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fajtái: fizikai, érzelmi, szexuális.
Elkövetés helye szerint történhet családon belül és kívül. Kiemelendő az intézményi bántalmazás, a média erőszak, az on-line abúzus (visszaélés, negatív következményekkel járó cselekedet) és a kortárs-bántalmazás.

Hazánkban évente kb. 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében. Egy éves életkor felett külső okokból következik be a legtöbb haláleset, ezen belül a legtöbb gyermek véletlen balesetek következtében hal meg, ezek hátterében sokszor elhanyagolás feltételezhető. A KSH előzetes adatai szerint 2010-ben a gyermekjóléti szolgálatok 191.185 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván. Az adatok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, a szakemberek becslései alapján Nyugat-Európában egy feltárt esetre 10, Magyarországon pedig 25 rejtett eset jut!

A bántalmazás sok esetben vezethet a gyermek öngyilkosságához, öngyilkossági kísérletéhez vagy a gyermek eltűnéséhez. 2010-ben 50 fiatalkorú vetett véget az életének Magyarországon és a becslések szerint tízszer ennyien vannak, akik sikertelen öngyilkossági kísérletet követtek el. Rendőrségi források szerint 2010-ben Magyarországon 7.496 gyerek eltűnését regisztrálták, kisebb részük 14 év alatti (összesen 1.788-an), a többiek 14 és 18 év közöttiek. A százezer gyermekre jutó bántalmazás, illetve elhanyagolás miatti halálesetek számát tekintve hazánk hátulról a 4. helyet foglalja el azon a listán, ami a legfejlettebb 27 OECD ország adatait összesíti.

Gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak családi és egyéni rizikófaktorok. A magasabb társadalmi helyzetű családok esetében nem feltétlenül kevesebb a bántalmazás, felfedésük azonban nehezebb, mivel ezek a családok tájékozottabbak, érdekeiket jobban védik.

A bántalmazás/elhanyagolás hosszú távon a gyermek személyiségfejlődésére is kihat. Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai igazolták, hogy a koragyermekkorban elszenvedett bántalmazás/elhanyagolás krónikus stressz reakciót vált ki, mely károsítja a kisgyermek fejlődő idegrendszerét, károsodik a gyermek szellemi, érzelmi és szociális fejlődése. A bántalmazott gyermekek körében felnőtt korban sokkal gyakoribb az öngyilkosság, a pszichés zavarok, a különböző deviáns magatartási formák, a bűnözés, az agresszivitás, a depresszió, az alkoholizmus, a drogozás stb. Egy az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint a bebörtönzöttek 78 százaléka bántalmazott gyermek volt. Ma már közismert, hogy a történelem néhány rettenetes diktátora is gyermekkorában bántalmazás elszenvedője volt. A szexuálisan bántalmazott gyermekek közül sokan válnak prostituálttá. Nagyon gyakori, hogy a bántalmazott gyermek felnőtt korában bántalmazó társat választ magának, vagy maga is bántalmazó szülővé válik. Ezért igen fontos, hogy megtörjük ezt az ördögi kört.

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése széleskörű társadalmi program. A családok szociális, gazdasági helyzetének javításától, munkahelyek teremtésétől kezdve oktatási, nevelési feladatokig terjed. A helytelen nevelési szokások felszámolása, a gyermekbántalmazás csökkentése nagyon hosszú folyamat, melyben kiemelt szerepe van valamennyi segítő szakmának. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, oktató anyagokat kiadásával, konferenciák szervezésével – kezdetben egészségügyi szakemberek számára, majd fokozatosan kinyitva a társzakmák felé, felismerve azt, hogy ezen a területen is különösen fontos a közös nyelv, a szakmaközi együttműködés.

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH vezetője az országos tiszti főorvos.
Az országos intézeteknek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladataik vannak. A népegészségügyi feladatok ellátására fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint kistérségi, fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei szakmai irányítója.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei feladatai: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugár [...]