A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Budapest - A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. Ezek az időszakok különösen megviselik a szervezetet.

A fővárosban például 2001. és 2005. között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett. A halálozási adatokból arra lehet következtetni, hogy ezek követik a napi középhőmérséklet változását. 2010-ben Budapesten 25,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején.
A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése:
- 10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát
- 12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát
- 15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.
Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.
- Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
- érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
- a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
- fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
- NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
- a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
- hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
- használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
- a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
- sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH vezetője az országos tiszti főorvos.
Az országos intézeteknek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladataik vannak. A népegészségügyi feladatok ellátására fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint kistérségi, fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei szakmai irányítója.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei feladatai: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugár [...]