A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Budapest - Hazánkban a nyár végén, ősz elején jelentkezik a legtöbb allergiás probléma – elsősorban a légkörben található magas parlagfű-pollen koncentráció miatt.

Ilyenkor a hagyományos „szénanáthás” tünetek (pl. orr- és szemviszketés, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, tüsszögés) mellett bizonyos ételek elfogyasztása után pár perccel a száj, garatra korlátozódó kellemetlen szubjektív tünetek: pl. ajak- vagy nyelvduzzanat/bizsergés, lágyszájpad- vagy garatviszketés, stb. is felléphetnek. Ezt a tünet-együttest orális allergia szindrómának hívják, melynek hátterében az ún. keresztallergia jelensége áll.

A keresztallergia a pollenben és bizonyos gyümölcs- és zöldségfélékben egyaránt megtalálható, rokon kémiai szerkezetet mutató molekulák, az úgynevezett kereszt-allergének nagyfokú hasonlóságán alapul. Emiatt az adott élelmiszer elfogyasztásakor az allergiát okozó pollennel rokonságot mutató kémiai anyag is képes helyben, a szájüreg nyálkahártyáján allergiás reakciót kiváltani. Ilyenkor helyileg hisztamin és más biológiailag aktív molekulák szabadulnak fel, ami következményes ajak/nyelv-ödémával, bizsergő érzéssel vagy lágyszájpad viszketéssel stb. járhat. Ezek a tünetek az esetek legtöbbjében kellemetlenek, de általában múló jellegűek, önmagukban legtöbbször más bajt nem okoznak. Igen ritkán azonban fulladásérzés, légzési nehézség vagy – szerencsére az esetek elenyészően kicsi részében – súlyos allergiás reakció (anaphylaxia) is felléphet.

A tünetek kezelésben elsődleges az allergiát kiváltó élelmiszer fogyasztásának kerülése, főleg a pollenszezonban.(A tünetek ugyanis összefüggést mutatnak a pollenkoncentrációval is, szezonon kívül általában ritkábban és enyhébb formában jelentkezhetnek). Különösen fontos az allergiás panaszt okozó élelmiszer kerülése akkor, amikor az súlyosabb allergiás tünetet (nehézlégzés, esetleg anafilaxia) okozott előzőleg.

Valamennyit segíthet a sütés-főzés is, mert sok kereszt-reakciót adó molekulát képes a hőhatás elbontani. Javasolják pl. a kérdéses élelmiszer rövid, mikrohullámú sütőben való kezelését is étkezés előtt. Mindez nem érvényes a dió-mogyorófélékre, mert a pirított magvak általában megtartják allergizáló hatásukat a sütés-pirítás ellenére is.

A pollenszezonban folyamatosan szedett allergia ellenes gyógyszerek (főként az ún. antihisztaminok, melyek manapság recept nélkül is kaphatók) kivédhetik, vagy jelentősen enyhíthetik a keresztallergia okozta tüneteket is. Hosszabb távú megelőzésre próbálkozni lehet a pollenallergiát megszüntető immunterápiával is. Azokban az igen-igen ritka esetekben, amikor a keresztallergia miatt súlyos, életet veszélyeztető anafilaxia lép fel, a betegeket a kórházi kelezést követően feltétlenül el kell látni az életmentő adrenalin-tartalmú ön-injektorral, a darázsméreg-allergiásokhoz hasonlóan. Ehhez a keresztallergiában jártas allergológai szakrendeléseken adnak segítséget.

Bizonyos pollenek esetében jól meghatározható azon élelmiszerek (elsősorban gyümölcsfélék, zöldségek) köre, amelyek az adott pollenre allergiásoknál ilyen tüneteket kiválthatnak. Például a nyár végén hazánkban igen gyakori parlagfű-allergiásoknál az őszibarack, dinnyefélék, uborka, cukkíni, egyes olajos magvak.

Fontos megjegyezni, hogy a pollenallergiások nagy többsége panasz nélkül fogyaszthatja a fenti gyümölcsöket, zöldségeket. A legtöbb keresztallergia esetén is csupán egy vagy néhány gyümölcsféleség fogyasztása okozhat múló panaszt. Panaszmentes esetben tehát fölösleges diétázni. Természetesen a panaszt kiváltó élelmiszert célszerű kihagyni az étrendből és allergológiai szakrendelést fölkeresni.

Példák gyakoribb, ismert keresztallergiákra (a teljesség igénye nélkül):

parlagfű: őszibarack, nektarin, dinnyefélék (görögdinnye, sárgadinnye), banán, tök, uborka, cukkini, paradicsom, kamilla, napraforgómag

fekete üröm: sárgarépa, petrezselyem, zeller, alma, kivi, földimogyoró, egyes fűszerek (pl. kömény, édeskömény, ánizs, koriander)

nyírfa: alma, körte, kivi, csonthéjasok (mogyoró, dió, mandula, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, sárgabarack), avokádó, burgonya, paradicsom, sárgarépa, zeller, spenót

éger: alma, körte, cseresznye, őszibarack, mandula, mogyoró, zeller

füvek: paradicsom, burgonya, rozs, búza, bab, borsó, lencse, szója,
földimogyoró, szentjánoskenyér, élesztő, avokádó, édeskömény

házipor-atka: rákféleségek

Dr. Réthy Lajos Attila főorvos, vezető tudományos munkatárs,
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH vezetője az országos tiszti főorvos.
Az országos intézeteknek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladataik vannak. A népegészségügyi feladatok ellátására fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint kistérségi, fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei szakmai irányítója.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei feladatai: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugár [...]