A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Budapest - A prevenció eszközei Magyarországon főként az iskolai színtéren jelennek meg. Tekintve, hogy a drogok kipróbálásának ideje jellemzően a középiskolás évekre esik, így fontos, hogy a folyamat kezelése rögtön itt el is kezdődik – vonható le a következtetés a Nemzeti Drog Fókuszpont drogprevenciós törekvéseket áttekintő elemzéséből. Szintén főként fiatalokat megcélzó példamutató kezdeményezések megfigyelhetők a szabadidő eltöltésének színterein, a munkahelyi megelőzés azonban nem elterjedt.

Magyarországon a kábítószerek kipróbálása jellemzően 14-16 éves korban, azaz a középiskolás években történik. Ez az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, azaz az idősebb korosztályokban, az egyetemi évek alatt mind nagyobb a tiltott szerek kipróbálásának aránya. A helyzet kezelésében éppen ezért fontos szerepe van a megelőzésnek, s a problémára válaszul ma már Magyarországon különböző színtereken – így az iskolában, családban, munkahelyen, a szabadidő eltöltésének színterein, de az interneten és más médiumokon keresztül is – sokféle prevenciós program működik.
Iskolai prevenció
Az iskolai színtéren zajló prevenciós tevékenység támogatása pályázati rendszer keretében valósul meg 2000 óta. A következő tanévre egy hónappal ezelőtt írták ki a pályázatot. A pályázat keretösszege 2009-ben 160 millió forint, 2010-ben 100 millió forint volt. A pályázati támogatásban részesülő programokban 2009-ben közel nyolcvanezer diák, vagyis a 10-18 éves, alap- és középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok 8 százaléka vett részt, 2010-ben ez az arányszám hatvanötezerre csökkent. A támogatás összege és ebből következően a programok által elért diákok száma 2007 óta folyamatosan csökken.

A Nemzeti Drogmegelőzési Iroda által működtetett Szakmai Információs Portálon (www.ndi-szip.hu/OrganisationList.aspx megtalálható ma már mintegy 400 program. Az iskolai prevenciós programok 60 százaléka közvetlenül a diákokkal foglalkozik, 40 százalékuk pedig pedagógus- vagy kortársképző program. A diákokra irányuló programok többsége a drogokkal kapcsolatos ismeretek növelését tűzte ki céljául, de gyakori a mindennapi életvezetési készségek és az egyéb szociális készségek - megküzdési készségek, nemet mondás, kortárs nyomás leszerelése, segítségkérési technikák - elsajátítására, fejlesztésére vonatkozó szándék is. Az alkalmazott módszerek közül a frontális – azaz nem interaktív, egyirányú – előadás, valamint a beszélgetés és a szerepjáték a legnépszerűbbek. Korábban a legális/illegális szerhasználat volt a leginkább megcélzott terület, ma viszont már azonos arányban tárgyalnak e programok az általános mentálhigiénével, valamint a táplálkozással kapcsolatos kérdéseket is.
Az egyes tanévekben az iskolák 85 százalékában volt valamilyen prevenciós program, döntő többségükben minden évben. Az évtized végére a közoktatási intézmények 85 százalékában volt személyi kapacitás – iskolapszichológus, drogügyi koordinátor, egészségfejlesztő, ifjúsági orvos, vagy az iskolában rendszeresen jelen lévő védőnő – az iskolai prevenciós, egészségfejlesztési feladatok ellátására.
A szabadidő eltöltésének színterei
Magyarországon 2005-ben indult el az a modellprogram (Alternatíva), amely ma már Pécsett, Csepelen, Nyíregyházán és Békéscsabán szólítja meg a plázákban csellengő, 13-18 éves fiatalokat és strukturált, szervezett formában biztosít számukra szabadidő eltöltési lehetőségeket. A programban dolgozók ugyanakkor a súlyosabb életvezetési, esetleg drogproblémával küzdő fiatalokat megfelelő ellátásba irányítják, és e fiatalokban a megfelelő motivációt, az ellátás iránti bizalmat igyekeznek felépíteni.
Hasonló programok, irodák működnek Debrecenben, Kecskeméten, Győrött és Tatabányán is. A programkínálatban általában információs pont működtetése, a szabadidő hasznos eltöltését célzó klubfoglalkozások, sport és alternatív szabadidős foglalkozások biztosítása szerepel.
Munkahelyi prevenció
Az európai országok a jelentések szerint általában korlátozott mértékben élnek a célzott - azaz bizonyos csoportokra (család, közösségek) irányuló - megelőzés eszközével, és a beavatkozások többnyire a fiatalkorú elkövetőket, a veszélyeztetett családokat és etnikai csoportokat veszik célba.
E tendencia hazánkban is megfigyelhető és például a munkahelyeken a szerfogyasztás megelőzését célzó ún. munkahelyi prevenciós programmal szinte csak elvétve találkoznak a szakemberek. Legutóbb, 2009-ben – a benyújtott pályázatok csekély száma mellett – mindössze kilenc munkahelyi prevenciós program nyert támogatást. A pályázatok alacsony számának oka főként az, hogy a munkáltatók jellemzően munkabiztonsági kérdésnek tekintik a szerfogyasztást, ebből adódóan a probléma kezelése magatartás-szabályozási kérdésként merül fel. Az egészségtudatosság helyett a jogi következményektől való félelem határozza meg mind a munkáltató, mind a munkavállaló magatartását a káros szerek fogyasztásával kapcsolatosan.
A Nemzeti Drog Fókuszpont
A Nemzeti Drog Fókuszpont a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja: a saját kutatások mellett más intézményekben keletkező adatokat, információkat gyűjt, dolgoz fel és szolgáltat hazai és nemzetközi szervezeteknek a kábítószer-probléma feltárásával, kezelésével és megoldásával kapcsolatos döntéseikhez. További információ: www.drogfokuszpont.hu
Éves jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről
A Nemzeti Drog Fókuszpont által évente kiadott összefoglaló az EMCDDA, Európai Unió kábítószer-monitorozási központja által megfogalmazott sztenderdek mentén vizsgálja a magyarországi kábítószerhelyzet alakulását. A témával foglalkozó hivatalos intézmények és más független felmérések adatait összesítő dokumentum minden év novemberének első hetében kerül nyilvánosságra. Az eddig megjelent Éves jelentések elérhetőek a www.drogfokuszpont.hu oldalon.

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH vezetője az országos tiszti főorvos.
Az országos intézeteknek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai és szakértői feladataik vannak. A népegészségügyi feladatok ellátására fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint kistérségi, fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei szakmai irányítója.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei feladatai: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugár [...]