A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Szentendre - „Szinte lehetetlen olyan döntést hozni, ami mindenkinek kedvez. Sokkal nehezebb feladat a városvezetés, mint gondoltuk.” – nyilatkozta a Future City Game, azaz Jövő-Város játék nyertes szentendrei középiskolás csapat vezetője. A British Council által kifejlesztett és hazánkban a Studio Metropolitana szakmai közreműködésével terjesztett ötletgeneráló játékot második alkalommal rendezték meg Magyarországon, ezúttal Szentendrén.

„Fontos, hogy lehetőségeket teremtsünk arra, hogy megismerhessük a lakosság városfejlesztési ötleteit. Ez egy kiváló alkalom volt arra, hogy a helyi fiatalok kifejtsék nézeteiket Szentendre jövőjével kapcsolatban.” – értékelte Dr. Dietz Ferenc polgármester a napot.

A Future City Game, vagyis a Jövő-Város elnevezésű interaktív játékot a British Council fejlesztette ki azzal a céllal, hogy közös gondolkodással és egy-egy város különböző csoportjainak bevonásával új ötletek kerüljenek felszínre az adott város életminőségének javítása érdekében. Jelenleg a világ 15 országában – köztük Oroszországban, Angliában és Dániában - használják az ötletgeneráló eseményt, mely a Kreatív Város elnevezésű program első lépcsője. Annak érdekében, hogy egy település valóban kiaknázza a város tehetséges fiataljaiban és bölcs időseiben rejlő potenciált, a projekt fennmaradó két elemére, a Városi Ötletek Sütödéjére (Urban Ideas Bakery) és a Felderítő Tevékenységekre (Exploratory Activities) is érdemes benevezni.

Magyarországon elsőként Budaörs vállalkozott a játék megszervezésére tavaly, mely – amint azt a mellékelt ábra is mutatja – nem csak saját városukat látta el ötletekkel. Dr. Dietz Ferenc polgármesternek ugyanis olyannyira megtetszett az ötlet, hogy az eseményt Szentendrére hívta. Bár a Dunakanyar ékkövének is nevezett település nagyon határozott városfejlesztési stratégiával rendelkezik – csak idén fél tucat Európai Uniós pályázatot nyert meg -, a városvezetés kíváncsi a helyiek ötleteire. Annak érdekében, hogy igazán friss elképzelések lássanak napvilágot a csapatok a helyi, vállalkozó szellemű középiskolásokból verbuválódtak. Összesen négy ötfős csapat vállalkozott arra, hogy az egész napos műhelymunka után prezentálja jobbító elképzeléseit nem csak Szentendre vezetői, de a város többi lakosa előtt is.

A nyílt szavazás végül a Ferenczes Gimnázium csapatának kedvezett. A nyertes tizenévesek azonban nem csak értékes nyereményekkel lettek gazdagabbak, de – saját bevallásuk szerint - értékes tapasztalatokkal is. „Rendkívül nehéz volt például a megvalósítandó célok fontossági sorrendbe állítása, mert mi alapján döntsük el, hogy melyik a fontosabb: az óvodák felújítása vagy egy új temető építése. Rá kellett jönnünk, hogy nagyon nehéz mindenki számára kedvező döntéseket hozni. Most már látom, hogy nem is olyan könnyű a városvezetők feladat, mint amilyennek elsőre tűnik.” – nyilatkozta Esze Tamás, a győztes kompánia kapitánya az eredményhirdetés után.

Bár az ötletgenerálás játékos formában történt, az, hogy Szentendre polgármestere egy vacsorával egybekötött szakmai-baráti beszélgetésre is meginvitálta a Ferenczes Gimnázium diákjaiból verbuválódott csapatot, bizonyítja, hogy van olyan város, ahol a fiatalok újító ötleteit is komolyan veszik. „Városvezetőként nagyon sokat tanultam a mai napból. Érdekes volt látni, hogy a helyi tizenévesek hogyan tennék még színesebbé Szentendrét, hogyan látják a város problémáit. Szeretném jobban megismerni az ötleteiket, hogy a lehetőségekhez mérten meg is valósíthassuk ezeket az elképzeléseket.” - nyilatkozta a nap végén Dr. Dietz Ferenc.

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

tratégia, Kommunikáció, Tanácsadás:
Három teljesen elkoptatott kifejezés.

Elkoptatott, mert a marketinges bullshitgyártás és a kommunikációs bla-bla elkoptatta őket. Akkor is stratégiáról beszélnek, amikor arról szó sincs. Kommunikációs megoldásnak mondanak mindent, amiből pénzt remélnek, és 40 oldalas prezentációban megfogalmazott konzerv „megoldásokat” is tanácsadásnak nevezik.

Mi hiszünk abban, hogy a kommunikációs tevékenység mérhető, mint egy mázsa szén.
Ha hozott eredményt, akkor jó volt, ha nem, akkor valaki elügyetlenkedte.
Minden más magyarázkodás.

A mi felfogásunkban és gyakorlatunkban a kommunikáció nem eszköz oldalról közelít.
Biztos már Ön is észrevette, hogy sokszor úgy tűnik, hogy mindegy mi a probléma, milyen feladatot kell megoldani, a kommunikációs piac szereplői ugyanazokat az eszközöket kínálják fel mindig. Hát persze, mert ez van kéznél, mert ezért lehet értelmezhető a köl [...]