A szöveg letölthető/kimásolható itt: szöveg

(FP24) - Ukrajna - Miután múlt kedden Ukrajna Legfelsõbb Tanácsa második olvasatban is elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek következtében immár nem csupán frakciókból, de egyes képviselõkbõl is toborozható többség a parlamentben, viharos gyorsasággal követték egymást az események. Az államfõ mindjárt aláírta a törvényt, így Volodimir Litvin házelnök már csütörtökön bejelenthette az új parlamenti többség megalakulását.

A koalíció gerincét, amely egyébként a rendkívül hangzatos Stabilitás és reformok elnevezést kapta, a PR (172), az Ukrán Kommunista Párt (27) és Litvin Blokkjának (20) valamennyi képviselõje alkotja, ezenkívül sikerült „megnyerniük” a kormányalakítás ügyének további 16 honatyát, elsõsorban a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem soraiból, de még az ellenzékbe vonult Julija Timosenko pártjából is rászánták magukat hatan, hogy aláírják a koalíciós szerzõdést. Ezzel 235 képviselõbõl álló többség jött létre a 450 fõs törvényhozásban, amely mindjárt Mikola Azarovot, a Régiók Pártja (PR) alelnökét, Janukovics második kormányának egykori pénzügyminiszterét jelölte a kormányfõi posztra. Azarov sem vesztegette az idõt, hanem még ugyanaznap elõterjesztette kormánya névsorát, amelyet a törvényhozás 242 szavazattal fogadott el, azaz még a korábbinál is több formailag ellenzéki képviselõ állt át az aktuális hatalom oldalára.
Az új kormány összetételérõl igencsak megoszlanak a vélemények. Mint sokan rámutatnak, a régi „kucsmistákból”, a PR politikusaiból, valamint a kommunisták és Litvin Blokkja által jelölt pártemberekbõl összetákolt kabinet sokkal inkább tükrözi a politikai kényszert, a koalíciós megállapodás diktálta kompromisszumokat, semmint azt az eltökéltséget, amellyel leküzdhetnék az országot sújtó válságot. Megfigyelõk rámutatnak, hogy a maga 29 miniszterével, beleértve a kormányfõt és hét (!) helyettesét is, az ukrán egyike a legnagyobb létszámú európai kormányoknak. Az sem sok jóval kecsegtet, hogy a miniszterek többsége önéletrajzában bevallotta, hogy csupán szótárral ért angolul…
Ékes példa a kormány szakértelmének színvonalára a gazdasági miniszter személye. Vaszil Cusko, az exszocialista politikus, akit a kommunisták jelöltek a kormányba, egy mezõgadasági fõiskola elvégzésével büszkélkedhet, s eddigi pályafutása során legfeljebb egy-egy kolhoz, megye vagy a belügyminisztérium gazdálkodásával volt dolga.
A 62 éves Mikola Azarov kormányfõ mostani kinevezésével érte el pályafutása csúcsát. Korábban két ízben is volt már elsõ kormányfõhelyettes és pénzügyminiszter Janukovics kormányaiban, irányította az adóhatóságot, s a Régiók Pártja megalakulásakor õ volt a párt elsõ elnöke is. Sokan mégsem tartják igazi vezéregyéniségnek, inkább olyan szakembernek tekintik, aki legszívesebben a dolgozószobájából irányít vagy a pártügyeket intézi a háttérben.
Ugyancsak a PR pártkatonája, Janukovics korábbi kormányában kipróbált ember Andrij Kljujev elsõ miniszterelnök-helyettes. Kljujev talán a legrejtélyesebb figurája a mostani kormánynak, amennyiben szinte egyáltalán nem nyilatkozik a sajtónak, s nem is mosolyog. Állítólag egy fenyõerdõben él, háromméteres kerítéssel körülvett 17 hektáros birtokán. Korábbi tevékenységérõl annyi tudható, hogy 2004-ben õ volt az egyik vezetõje Janukovics rosszul sikerült elnökválasztási kampányának, 2007-ben pedig nevéhez fûzõdik a képviselõk hírhedt „felvásárlása” a parlamentben.
A kárpátaljai magyarság számára különösen fontos humán területeket felügyelõ miniszterelnök-helyettes Volodimir Szeminozsenko lett, akit a sajtó nemes egyszerûséggel a Kucsma-korszak kövületeként emleget. Szeminozsenko 1999-ben már betöltötte ezt a tisztet, s Leonyid Kucsma elnök megbízottja is volt az ugyanazon évben megtartott elnökválasztás alkalmával. Kucsma 2004-es leköszönése után viszont teljesen visszavonult a nyilvános politizálástól, s az utóbbi években alig hallatott magáról.
A kormánytagok közül egyértelmûen Dmitro Tabacsniknak az oktatási és tudományos minisztérium élére történt kinevezése váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Tabacsnik azzal indult a politikában, hogy 1994-ben õ irányította a késõbbi államfõ, Leonyid Kucsma elnökválasztási kampányát. Azóta több fontos hivatalt is betöltött, többek között volt már kulturális kérdésekért felelõs kormányfõhelyettes Janukovics elsõ kormányában, ám megítélése még a Régiók Pártján belül sem egyértelmû. A politikust leplezetlenül oroszpártiként és liberálisként tartják számon, aki korábban vadul bírálta a narancsos tábor kultúrpolitikáját. Éppen ezért most sokan azt várják, hogy tevékenységét a minisztériumban elõdje, a nemzeti beállítottságú Vakarcsuk intézkedéseinek visszavonásával kezdi majd. Nem kizárt, vallják e nézet hívei, hogy ezen elsõ intézkedések egyikeként ismét engedélyezik majd az emelt szintû érettségizést magyar nyelven is. Megfigyelõk azonban rámutatnak, hogy egyelõre legalább annyi érv szól egy ilyen lépés ellen, mint mellette. A kételkedõk mindenekelõtt arra emlékeztetnek, hogy amilyen mértékben nõtt Viktor Janukovics megválasztásának valószínûsége az utóbbi hónapokban, úgy lett egyre mérsékeltebb az álláspontja a nemzetiségi jogokat és a nyelvkérdést illetõen. Janukovicshoz hasonlóan „mérsékelt” nyelvkérdésben a miniszter közvetlen felettese, Szeminozsenko miniszterelnök-helyettes is, aki ráadásul egyes források szerint nincs a legjobb viszonyban Tabacsnikkal.
Ugyancsak Janukovics embere került a kulturális minisztérium élére. Ráadásul Mihajlo Kulinyak sem nevezhetõ éppen szakembernek. A nem is olyan távoli 2001-es esztendõben még mûvelõdési elõadóként dolgozott az Ukrtranszgaznál. 2004–2005-ben miniszterhelyettes volt az elsõ Janukovics-kormányban a kabinet tevékenységét szervezõ tárcánál, majd a kabinet és parlament közötti kapcsolatokért felelõs miniszter mellett. Leginkább mégis Janukovics választási nagygyûléseinek konferansziéjaként tûnt ki.
De a kormánynak egyelõre távolról sem a kultúra a legnagyobb problémája. Mikola Azarov megválasztása elõtt a parlamentben mondott beszédében a gazdaság rendbetételét és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való együttmûködés folytatását ígérte. „Ismerjük a nemzetközi szakértõknek a válság 2012-re várt második hullámára vonatkozó elõrejelzéseit. Ukrajnának erre fel kell készülnie” – mondta, s reményét fejezte ki, hogy az ország helyzetének ismeretében a valutaalap felújítja az együttmûködést Ukrajnával. Kinevezése után mondott beszédében kijelentette: a lehetõ leggyorsabban meghívja az IMF-et Ukrajnába, és eleget tesz a pénzintézettel szembeni kötelezettségeknek. Hangsúlyozta: az év végéig az országnak 44 milliárd hrivnya (5,5 milliárd dollár) belsõ adósságot kell törlesztenie, amit „nagyon komoly” kihívásnak nevezett. Ennél azonban vélhetõen nagyobb politikai kihívást jelent majd, miként tudja teljesíteni az IMF-nek a lakossági terhek növelésével járó követeléseit, például a földgáz lakossági fogyasztói árának emelését. hk

A sajtóközlemények tartalmáért nem a freepress.hu, hanem a közleményt kiadó cég/Pr-ügynökség vállal felelősséget.

A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezet.

A KMKSZ célja a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, kollektív jogainak biztosítása, nemzeti tudatának formálása.

A Szövetség, Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartásával, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvényének, valamint a társadalmi egyesületekről szóló törvényének, alapszabályának és programjának megfelelően fejti ki tevékenységét. Elősegíti a béke megőrzését, a nemzetközi együttműködést és a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormányhatározatok megvalósítását. Működése az öntevékenység, a nyíltság, a demokrácia elvein alapul.

A Szövetség kinyilvánítja: a Kárpátalján élő magyar [...]