Bemutatkozik a Megyei Jogú Városok Szövetsége

1. A szövetség megalakulása, a megalakulás körülményei, alapítók, a mai tagság

A szövetség az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban alakult meg 1990. december 19-én. Az alapító okiratot 16 megyei jogú város képviselője írta alá. Az alapszabály szerint a szövetség minden, a Magyar Országgyűlés által megyei jogú rangra emelt város a tagja lehet, mára mind a huszonhárom nagyváros élt is ezzel a jogával.

Jelenlegi székhelye:
Debrecen /2006.12.02-től/

2. A szövetség szervei

A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, mely elnököt, társelnököt, alelnököket és bizottsági elnököket választ soraiból. A választmány a szövetség végrehajtó szerve, mely öt tagú (elnök, társelnök, ügyvezető alelnök, alelnökök). A szövetség ügyviteli munkáját az ügyvezető végzi munkatársaival.
Elnök: Kósa Lajos, Debrecen polgármestere
Társelnök: Dr. Botka László, Szeged polgármestere
Ügyvezető alelnök: Szita Károly, Kaposvár polgármestere
Alelnökök: Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere
Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere
A szövetségben működik ellenőrző bizottság, a szakmai feladatokat bizottságok végzik polgármesteri, alpolgármesteri, a Jegyzői Kollégium esetében jegyzői vezetéssel. Az MJVSZ székhelyét mindig az elnök városának polgármesteri hivatala adja, emellett budapesti képviseletet tart fenn.

3. Hogyan jelenik meg a tagönkormányzatok véleménye

A polgármesterek, alpolgármesterek a közgyűlésben és a bizottsági munkában fejtik ki a véleményüket. A tagvárosok vezetése politikai szempontból nem \"egyirányú\", így a mindenkori kormányzattal szemben kialakulhatnak véleménykülönbségek, de ezeket a meglévő szövetségi keretek között egyeztetik, és a konszenzusos, a városok közös érdekeit megjelenítő álláspontot képviselik az erre feljogosított képviselők. Működésének eredményessége az érdekszövetség szorosságától, hatékonyságától függ.

4. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

A szövetség folyamatos feladatai közé tartozik a vélemén nyilvánítás a megyei jogú városokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, valamint az általános részvétel a jogalkotási, jogszabály-előkészítési munkában. Az MJVSZ állandó képviseletet lát el országos jelentőségű kérdésekben, illetve egyedi állami döntéseknél. A szövetség hatékony működéséhez elengedhetetlen a különböző típusú és szintű állami és társadalmi érdekképviseleti szervekkel, valamint a külföldi szervezetekkel való együttműködés. Az EU csatlakozás kapcsán jelentős szerep hárult és hárul ma is a szövetség tagvárosaira, ezért a nemzetközi kapcsolatok és tapasztalatcserék, a nemzetközi projektekben való részvétel, valamint a támogatási rendszerek folyamatos figyelése, a pályázati részvétel összehangolása kiemelt szerepet kap a munkában. A tagvárosok számára egyébként is, de a szövetség egészére nézve is fontos szerepet kap a nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartás, a tudományos kutatások ösztönzése, támogatása is. Ezt támasztja alá az Osztrák Városszövetséggel való szoros együttműködés.