A KAJMÁNOK ÉLETE

Narráció:

Ezek a kis kajmánok még nem képesek arra, hogy egy egész egeret elfogyasszanak, mert állkapcsuk ehhez még nem elég erős. Nem csoda, hiszen mindössze egy hónaposak.
A kajmán Közép- és Dél-amerikai hüllőfaj. A krokodilok rendjébe, ezen belül az alligátorfélék családjába tartozik. A kajmánok maximális életkora 30 év, így ez a huszonéves kajmán-pár már idősnek számít, ám mégis csak most, 12 év után lettek élő kicsinyeik.

Szinkron: Marokházi Csabáné, állatgondozó

A kajmánok tojását kb 1 mm vastag héj fedi. Ez a tojáshéj a madarakénál vékonyabb, rugalmasabb, kevésbé meszes és a felszíne sem annyira sima. A tojáson belül a megtermékenyített petesejtből fejlődik ki az embrió, amit a szintén a petesejtből kialakuló szikanyag táplál. Az embrió vékony nyélen kapcsolódik a szikzacskóhoz, így rendkívül érzékeny a rázkódásra. A kajmánok évente kb, 10-40 tojást raknak, amiből 3 hónap után csak minden ötödik kel ki.

Szinkron: Marokházi Csabáné, állatgondozó

A kajmán tojás érzékenységét bizonyítja az is, hogy ebből a 18 tojásból mindösszebhárom kelt ki, annak ellenére, hogy mindegyiket ugyanolyan körülmények között tartották. Két ki nem kelt tojást felbontottunk, hogy megtudjuk melyik fázisban haltak el.
Jól látszik, hogy egyik sem tartalmazott embriót, ami arra utal, hogy egészen korai stádiumban szakadt meg a fejlődési folyamat. Ennek oka lehett fertőzés, vagy akár egy kisebb mozgatás is.
Ez a három kis kajmán most egy hónapos és alig 20 centisek. Állandó 28 fokon tartott terráriumban élnek, szüleiktől elkülönítve, akikkel valószínűleg már soha sem találkoznak.

Szinkron: Endrédi Lajos, természetvédelmi referens

Már a kicsiknek is tűhegyesek a fogaik, jó ragadozóhoz híven a terráriumban kishalakra vadásznak. Bár a természetben a krokodilfélék, így a kajmánok is rendkívül gondos szülők, ha itt az állatkertben ezeket a kis kajmánokat szüleikkel összezárnánk, azok felfalnák őket. Ennek oka, hogy itt a kicsik anyjuktól távol, keltetőben jöttek a világra. Így nem alakulhatott ki közöttük olyan kötődés, mint a természetben.
A kajmán a trópusi övezet lakója, elsősorban Dél- Amerikában, Brazília és Argentína eső erdeiben él. Ám annál jóval kisebbek, testhosszuk legfeljebb 3 méter. Színezetük és mintázatuk változó, ez azonban nem lehet gátja a családalapításnak.

Szinkron: Endrédi Lajos, természetvédelmi referens

A kajmánok viszonylag későn, 4-7 éves korukra válnak ivaréretté. Az 1 méteres testhosszuk eléréséig jaguárok, anakondák vadásznak rájuk, felnőttként azonban maguk válnak hírhedt ragadozókká. Elsősorban halat, kisebb gerinceseket, melegvérű emlősöket, madarakat esznek. Az állatkertben hetente egyszer kapnak enni.
Az etetésnél a gondozónak is óvatosnak kell lennie, mivel 72-78 pengeéles fogával egy nagyobb kajmán képes akár az ember karját is leharapni. De ezeknek az ékszerteknősöknek, akikkel a medencén osztoznak, sem árt vigyázni. A ragadozó állkapcsa olyan erős, hogy akár a páncélt is szétroppantja. Rettegniük azonban még a teknősöknek sem kell, a kajmán kedvence ugyanis a hal-hús.