PAKSI ATOMERŐMŰ

Atom, atomerőmű, Magyarország! Talán már mindenki kitalálta hol is járunk. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárával a Paksi Atomerőműbe látogattunk, ahol mindent megnéztünk, körbejártunk és amit csak lehetett,  kipróbáltunk. De ne szaladjunk ennyire előre. Gondolták volna, hogy a görög tudós Leukipposz már i.e. 470-ben a világ mechanikus magyarázatát kereste és  megalkotta az atomelméletet.
Aztán eltelt közel 2500 év majd következik a történelmi pillanat: 1942. december. 02. 15 óra 45 perc.
A chicagói egyetemen működni kezd a világ első atomreaktorában az első mesterségesen indított nukleáris reakció. Magyar tudósok dolgoztak rajta: Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede.
Majd jó húsz év múlva, 1966. július 6-án a napilapok rövid hírben közölték: Magyarország atomerőművet épít! A helyszín Paks.
Újra eltelik jó másfél évtized és 1982. december 28-án 0 óra 13 perckor az atomerőmű megkezdi energia termelését a villamos hálózatra!
És most térjünk vissza a múltból a jelenbe, hiszen Oláh Lajos államtitkár nem véletlenül látogatott el a Paksi Atomerőműbe. A Magyar Köztársaság parlamentje 2009. március 30-án úgy döntött, elvi engedélyt ad az újabb atomerőművi blokkok létrehozását megalapozó előkészítő munka elvégzésére. Vagyis, az eddigi 4 blokk mellé még kettő épülhet az elkövetkezendő 10 évben.

Szinkron: Oláh Lajos, államtitkár
„Látogatásomnak az volt igazából a célja, hogy megnézzem, hogy a meglévő blokkok élettartam hosszabbítása hogy áll, hogy áll ez a projekt, hogy áll az engedélyezési eljárás, illetve egy tájékoztatást kértem vezérigazgató úrtól, hogy az új blokkokkal kapcsolatosan, hogy állnak az előkészületi munkák, milyen ütemezés várható."

A megbeszélés után az államtitkár megtekintette a 4-es blokkot, ahol részletes tájékoztatást kapott az erőmű működési mechanizmusáról.

ATMO

Majd a vezérlőbe igyekezett, ahol, amit csak lehetett, ki is próbált. Ezután a reaktorok hűtési folyamatát iés megnézte. Végül kiderült, honnan és milyen módon is jut el az áram otthonainkban.
Az atomerőműveknek lelkes ellenzői is akadtak az elmúlt években, így kíváncsiak voltunk, milyen fogadtatása volt a jövőbeni bővítés lehetőségének az ellenzők körében.

Szinkron: vezérigazgató
„Ha azt kérdezzük, hogy üzemeljen-e Magyarországon atomerőmű, akkor ez 70-73% között van a mindenkori mérés. Annak az elfogadottsága, hogy épüljön-e Magyarországon atomerőmű, akkor annak kisebb. Ha úgy konkretizáljuk, hogy Pakson, akkor már nagyobb, és ha a gázkrízist követően, akkor már fölment 65%-ra." 

Ami már nemzetközi viszonylatban is igen magas arány.  Ám egy atomerőmű rengeteg veszélyt is rejt magában, elég csak a 23 évvel ezelőtti csernobili katasztrófára gondolni. Tény, azóta jó pár év eltelt és a tudomány, a biztonság is rengeteget fejlődött.

Szinkron: vezérigazgató
„Az elmúlt 25 év üzemeltetési tapasztalata és a hatásvizsgálatok, hiszen azt le kellett folytatnunk a két új blokk engedélyezése kapcsán is, ezek egyértelműen azt állapították meg, a környezetre semmilyen hatása nincs az erőműnek, ami negatívan befolyásolná az itt lévő élővilág, a környezet állapotát."

A sűrű és tartalmas program után megkérdeztük Oláh Lajost, mennyire volt elégedett a látottakkal. 

Szinkron: Oláh Lajos, államtitkár
„Azt gondolom, hogy nagyon magas felkészültségű emberek dolgoznak ebben a blokkban, nagyon magas nívón végzik ezt a munkát. Azt gondolom, hogy a magyarországi atomenergia jó kezekben van."

A látogatás végén az erőmű vezetői próbára tették az államtitkárt. Egy biciklit kellett tekernie, aminek segítségével áramot termelt. Az elért szintet különböző elektronikai eszközök ábrázolták.
ATMO
Az Oláh Lajos állta a sarat, lelkesen tekert, de a legmagasabb energiaszintet, ami egy vasaláshoz szükséges, végül nem sikerült elérnie. Tehát mégis csak szükségünk van egyéb, kellő hatékonyságú energia termelőkre. Mint például az új paksi blokkokra.