VÁROSI PATKÁNYOK

A patkány a legtöbb emberben undort vagy félelmet kelt. Nem csoda, hiszen ezekről a csupasz farkú állatokról mindenkinek leginkább a járványok, a szemét és a mocsok jut eszébe. Ezekből az állatokból nagyon jó atléták válnának. Egyes felmérések szerint 180 cm-t ugranak, 72 órán át képesek úszni és 10 másodpercen belül futják le a 100 méteres távot. Négyhetente 12 utódot hoz a világra egy nőstény. A patkány azonban nem a legszaporább, hanem a leegjobban alkalmazkodni tudó állat is a földön. Ezért él meg minden földrészen és ezért tartják a legtöbben alkalmasnak arra, hogy egy kutya vagy egy macska helyett a patkány vegye át a házikedvenc szerepét.
Németországban egyre népszerűbb háziállat a patkány, gazdájuknak már klubjuk és folyóiratuk is van. Szerintük ezek az állatok sokkal intelligensebbek más kedvenceknél. A patkányok például sokkal szelídebbek, mint a fehér egér. Mivel társas lények ragaszkodnak a gazdájukhoz és betaníthatók arra, hogy figyeljenek a hívószóra.

Szinkron: Lisa Ficsher, állattartó
"Ezzel a patkánnyal nagyon szoros kapcsolatom van. Ez tényleg személyes kapcsolat. Ez az állat ismer engem."

De Németországban nem csak a lakásokban, de az utcán is egyre több a patkány. Marionnak az a foglalkozása, hogy eltűntesse ezeket az állatokat. Ez azonban nem könnyű munka. A patkányok ugyanis, a patkányirtó szerint is okos és emellett gyanakvó állatok. A hagyományos csapdák mit sem érnek ellenük. A méregből pedig nem esznek, ha látják, hogy elpusztult a társuk. Ezért csak olyan méreg eredményes, ami csak nagyon lassan fejti ki hatását, mert csak így van esély arra, hogy több példány is egyen a méregből.

Szinkron: Mario Schmiedt, patkányírtó
"Ezt valójában nem érzi a patkány, a méreg fájdalom nélkül öli meg őket. Véráramon keresztül hat, úgy, hogy az állat elalszik vagyis ez egy humánus eljárás."

Szinkron: Cristine Schenider, állatorvos
"Ez persze nem a legrosszabb halál, tehát nem olyan, mintha az állatok görcsök között halnának meg. De sokszor látni a kutyákat vagy macskákat, akik megették a patkánymérget, ezért nem mondhatjuk, hogy ez humánus eljárás lenne. A méreg hőmérséklet csökkenéssel, fájdalmakkal, légzési nehézségekkel és hasonló kellemetlen következményekkel jár. "

A szabadban élő patkányok a csatornákban laknak és a szemétből táplálkoznak. Ezek a rágcsálók azonban csak akkor fertőzhetnek, ha közvetlen kapcsolstba kerülünk velük. Csak az kaphat el tőlük bármilyen betegséget, akit megharapnak. A fertőzést az állatok vére és vizelete is közvetítheti. Egykor valóban a házipoatkányok terjesztették például a pestist Európában. Ezt a fajtát azonban a 18. században a kereskedő hajókkal érkező vándorpatkányok néhány évtized alatt kiszorították. Ugyan ez a fajta is terjeszt betegségeket, de sokkal kevesebbet, mint a városi galambok. Az irántuk érzett undor azonban még mindig nem múlt el, legalábbis az emberek nem lelkesednek, amikor megpillantják a gazdájuk vállán érkező patkányokat.

"Libabőrös lettem, mert utálom a patkányokat."
"Ha ők szeretik, nekem mindegy."
"Annyi mocsok van a világon, felesleges provokálni és bántani másokat."


A laboratóriumokban is a patkány az egyik leggyakoribb állat és nem csak gyógyszerekret tesztelnek rajtuk. A kísérleti pszichológia tanulási kísérleti tesztjeihez is patkányokat használnak a legszivesebben. Az állatvédők ezeket a kísérleteket felháborítónak tartják.

Szinkron: Katrine Mann, állatvédő
"Mindenki, aki az állatkertben vesz egy patkányt, megment egy állatot kísérletektől vagy attól, hogy kígyóeledelként végezze. "

Bizonyára sokan elborzadnak ezektől a képektől. Ezek a patkányok azonban valóban semmivel sem rosszabbak, mint bármelyik másik háziállat és van akinek még vonzónak is tűnnek. Annyira, hogy még a testközeli kapcsolatot is vállalnak.