A PÜNKÖSD EREDETE

Időszámításunk előtt 3 ezer évvel az emberek Mezopotámiában már ünnepelték a tavasz eljövetelét. Úgy tartották, a nagy nyári munkák előtt meg kell állni egy pillanatra. Köszönteni kell az új életet, imádkozni a bő termésért.Ez volt jellemző a zsidó kultúrában is.  

Szinkron: Dr. Horváth Pál
" Ez az ünnep eredetileg aratási ünnep volt. Hisz Palesztínában előbb érik a gabona."

A zsidó felekezetben az ünnep később további jelentéssel is bővült. Az Ószövetség szerint Isten a Sínai hegynél lángnyelvek formájában adta át Mózesnek az emberiségnek szóló tízparancsolatot, melyet csak egy nép fogadott el.

Szinkron: Horváth László, teológus
"Fontos rabbinikus hagyomány mondja azt, hogy az akkori világ elképzelése szerint 70 nép volt, hetven lángnyelv szállt le, de csak a zsidóság fogadta el ezt a törvényt."

A Újszövetség szerint a lángnyelvek Jézus keresztrefeszítését követően az ötvenedik napon, pünkösdkor, újra a Földre szálltak Jeruzsálemben. És ezúttal már nem csak egy népet szólítottak meg, hanem a 2 apostolt és rajtuk keresztül az egész keresztény világot. Ekkor szállt le ugyanis a szentlélek, melyet tizenkét lángnyelv vagy galamb formájában ábrázolnak.

Szinkron: Dr. Horváth Pál
"Zúgás támad, aláereszkedik a lélek az apostolok hirtelen megtelnek Isten beléjük áradó kegyelmével. Hirtelen olyan csodálatos történtek velük, mint pl.: magának Jézusnak, Jézus tanításának és küldetésének teljes megértése, egy utólagos felismerése mindannak, ami a mester és tanítványaival az utóbbi időben történt."

Éppen ezért pünkösd napján a keresztény egyház már a második századtól kezdve lényegében a saját születésnapját ünnepli. Az apostolok, a legelső keresztény papok ugyanis a Szentlélek eljövetelekor értették meg és kezdték el terjeszteni Jézus tanításait.

Szinkron: Horváth László, teológus
"Napjainkban pünkösd ünnepekor a püspök, vagy az általa rendelkező pap a bérmálás szentségében részesíti a felnőtt nagykorúságra készülő gyermekét, amely általa küldetést kap a világ megszentelésében."

Pünkösd tehát a keresztény egyházban kapott kiemelkedő szerepet, mint a Jézus szenvedéstörténetének utolsó állomása. De az ősi tavasz ünnepnek megmaradt profán, azaz világias jellege is. Ez a népi hagyományokban őrződött meg.
A falvakban, az úgynevezett pünkösdölékskor bő termésért, termékenységért fohászkodtak. Elterjedt szokás volt például a pünkösdi királynájárás. Ekkor egy kislányt vezettek végig a falun, akit- vörös lángokat szimbolizáló- virág szirmokkal hintettek be. Ha a kislány nevetett, bőségesnek ígérkezett a termés.

Szinkron: Vízi Eszter, Törekvés MK Cseperedő Táncegyesület
"Mivel mindenki babonás volt, és hittek a varázslásoknak, nagy jelentősségük volt a szokásoknak. Ezt komolyan vették, ha nem engedik pünkösdölni, nem lesz kenderük, terményük ez évben."

Hasonló hagyomány volt a pünkösdi királyválasztás is.

Szinkron: Vízi Eszter, Törekvés MK Cseperedő Táncegyesület
"A legénybandák maguk köuött királyt választottak. Általában valamilyen erőpróba után. Ez egy évig tartott. Ezután egy évig ingyen ihatott a kocsmában."

A pünkösd tehát a fiatalság, a tavasz és a termékenység fesztiválja, valamint a Szentlélek eljövetelének ünnepe is egyben. Kellemes pünkösd vasárnapot, pünkösd hétfőt!